„Szdon megelgedett z szalad cscsrtve,
Majd szles vet forml kedvesen nevetve,
Akkor bellegzed vgtelen mly gynyrdet ,
Szp hajnalt cskolva brdre kszntelek!...”
„Hogy egytt vagyunk, az oly j,
Mert szerelmnk egy nyugalmas menedk
Szvnk dalolgat a napsugarakkal,
Cskjainkon t...”
„gy maradjunk egyknt szllva,
Ftylve most a Vilgra!
Mert a cskod Csillagkincsem
A Mindensgbe rept engem
A sttben fnny vlunk,
S a Vgtelenig meg sem llunk!...”
„-Tem! - mondta.
s felnyjtotta a szjt-
Egy nagy, heves er tkarolta, valaki mintha azt mondta volna:Sven!
Aztn egy izz szj tapadt a szjra, mintha az gbl hullott volna le egeydl neki, sszetapadtak s a vilgbl nem maradt semmi, de semmi a szmukra, csak ez.Swen mintha nagyon messzirl rezte volna, hogy egy des, j er egy kicsikt emeli.
Aki csak arra ment, mindenki kitrt nekik, s aztn visszanzett.
-Irgalmas Isten, de szp!”
„A cskod festi kkre az eget,
szemed szntl zldlnek a fk.
Nlkled res minden kpkeret
s vilgtalan az egsz vilg!”
gy van taln: szp a vilg, s j,
Mi vagyunk satnyk, betegek,
Jgfagyos cskokban fogantunk
S a fagy a lelknk vette meg.
Szent kj a csk, s szent az let
A przs vgtelen sora
S tok a csk, tok az let,
Ha nincs a cskoknak mmora.
Egy csk volt csupn semmi ms
ajkaink rzki tnca,
De hogy lejtett ly tncot ha nem
volt rzelem mely kivltsa?
Jogos a krds a vlasz fontos
de mindkt fl tagad,
Isten tudja mi lesz ebbl ha a
kt ajak jra egymsnak tapad.
„lmomban mindig egszen enym vagy.
S hiszem fnn is nha, hogy megcskoltalak.”
"Egy trvnyes csk sosem r fel egy lopott cskkal!"
"Kopog az es az ablakon, br lenne minden cseppje cskod az ajkamon. Drg, villmlik, hborog az g, nem tudom meddig brom nlkled mg."
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
